Reméljük az itt eltöltött idő hasznos lesz számodra. Célunk, hogy oldalunk találkozási pont legyen, nem csak velünk, hanem elsősorban a megváltó Jézus Krisztussal. Azzal aki új életet szeretne neked ajándékozni.
Tartalmas időtöltést kívánunk!
Jn 18,28–40
„Pilátus ezt mondta neki: Akkor mégis király vagy te?” (37a. v.)
A mai igeszakaszunk kérdések özönével áraszt el bennünket, és imádságos csendre int. Az emberiség megmentését munkáló eseményeknek sötét hátteréből átragyog az értünk vérző szív. Lelki veszteséget jelent megmaradni a sötétségben, miközben ott ragyog a hajnalcsillag már a láthatár fölött. Az események sötét súlya alatt szenvedve „nyüszítő kérdések” vannak szemünk előtt. A megkötözött Jézus Király tudatának teljében marad az Atya akarata alatt, miközben a „keserű pohár” mérge, átka hatja át testét! Pilátust megajándékozza felfoghatatlan valóságok titkaival (36-37. v.), de tudja, szánalommal látja a helytartó lelkén a bilincseket. Ha belső szemekkel nézzük az eseményeket, akkor látnunk kell: csak egy „ember” van a képen kötelékek nélkül, és ez „Jézus Király”! Szent testén kötelékek és gyalázat nyomai, de szelleme „teljhatalommal” uralkodik. Szíve örül, hogy Barabásról lehullt a bilincs – húsvét ünnepét hirdetve! Boldog, aki nemcsak „nézve” olvas, hanem belső szemei is megnyíltak!
Ajánlott igeszakasz: Mt 27,1–2.11–21; Mk 15,1–15; Lk 23,1–5.13–25
Jn 18,12–27
„Jobb, ha egy ember hal meg a népért.” (14b. v.)
Jézus földi pályafutásának minden eseménye imádság volt, még az is, amikor a tanítványát leállítja, és megvilágítja az ellene irányuló emberi akció mennyei hátterét. A szenvedés az emberi bűn következményének vállalása. Jézus az ítélet eszközein túl lát, és láttatja azt az Atyát, aki a kehely mögött van. Az Atya akaratának teljesítését a Fiú önként vállalja. Jézus még megkötözötten is szabad volt. Jelenléte ítélet volt a vallási vezetők számára. Szavai világosságot teremtettek, miközben a próféciák teljesedtek be általa. Az esemény célja, hogy betöltse a törvényt, amelynek őrei saját csapdájukba estek. Megalázott állapotában is szemmel tartotta és imádkozott a rostában lévő tanítványaiért, miközben lelkében hallotta a tanítvány tagadását. Szíve beleremegett, amikor meghallotta a kakas kiáltását. Felkiáltott a lelkében: Atyám, ne engedd, hogy kiessen a rostából! Szerető tekintete kereste Simont, szelíden átölelte, és a mentő szeretet harmatjával öntözte meg. Köszönöm, hogy tagadásaimat a te mentő szereteted harmatja öntözi. Ámen.
Ajánlott igeszakasz: Mt 26,57-75; Mk 14,53-72; Lk 22,54–71
Online Biblia
1