Reméljük az itt eltöltött idő hasznos lesz számodra. Célunk, hogy oldalunk találkozási pont legyen, nem csak velünk, hanem elsősorban a megváltó Jézus Krisztussal. Azzal aki új életet szeretne neked ajándékozni.
Tartalmas időtöltést kívánunk!
Zsid 10,19–31
„Teljes bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez.” (19. v. )
Zoli fiatalon betörésre vetemedett. Elfogták, börtönbe került. Miután kiszabadult, szerette volna újra életét felépíteni, de mindig elutasították a múltja miatt. Egy napon egy építőipari céghez jelentkezett. Az interjú végén az igazgató rákérdett: „Van-e valami a múltjában, amit tudnom kéne?” Őszinte volt: „Igen, börtönben voltam, hibáztam. De ma már más ember vagyok, és esélyt szeretnék.” Az igazgató csendben hallgatta, majd így szólt: „Én is kaptam egyszer egy második esélyt, próbáljuk meg együtt.” Zoli meglepődött, majd elsírta magát. Nyílt bizalommal jött, és önbizalmat kapott e biztatással. Meghallotta: próbáljuk meg együtt. Ne hagyjuk el gyülekezetünket, bátorító közösségünket: a mások buzdításával együtt növelt önbizalom nem vezet elbizakodottsághoz, nem ejt az élő Isten kezébe. Zolinak szándékában se állt visszaélni főnöke bátorításával, hűségesen dolgozott, idővel művezető lett, és ő maga vált az elutasítottak mentorává. Nekünk se bocsánatos, ha szándékosan visszaélünk biztató kegyelmével.
Ajánlott igeszakasz: 2Móz 40.
Zsid 10,1–18
„Örökre tökéletessé tette...” (14. v.)
Ha a törvényben a jövendő jóknak régen csak az árnyéka látszott, akkor milyen szép lett a Valóság képe, mely Krisztusban jelent meg? És még milyen gyönyörű lesz majd a Valóság? A valóság képe már itt van: Krisztus, és ott Krisztus maga lesz a Valóság, nemcsak annak képe. De már a kép is élesebb az árnyéknál. Az áldozatok csak árnyékok, de az ő egyszeri áldozata a teljes fény, s mint a valóság képe, ő a minden addigi áldozást fölöslegessé tevő kegyelem lett. A kegyelem pedig az egyetlen és egyszersmindenkorra minket megszentelő és tökéletessé tevő áldozat! Se a bűnt, se a rossz lelkiismeretet nem törli el más. Örökre tökéletesített, engem a tökéletlent. Az evangélium „túl szép, hogy igaz legyen”. Pedig igaz – ámulok e csodán! Egy festőművész nekiállt egy hatalmas portrénak, először csak elmosódó foltokat vázolt, az arc még csupán árnyékokban. Aki látta, töprengett, mi lesz ebből? De ő csak folytatta, végül egy csodás, színekben bővelkedő kép jelent meg, az árnyképből valóság lett. Nem amivé lettem, hanem amivé leszek – az vagyok.
Ajánlott igeszakasz: Gal 3,19–29
Online Biblia
R – „Mi mellettünk van pedig az Úr, a mi Istenünk, akit mi el nem hagytunk.” (2Krón 13,10a)
Zaklatottságban, üldöztetésben, megaláztatottságban megnyugtatás, menedék és vigasztalás, hogy: „Mi mellettünk van pedig az Úr, a mi Istenünk”. Tegnap délután különösképpen elhagyatva éreztem magamat, most megnyugszom abban és ráépítem bizodalmamat: Immanuel – velünk az Isten! – az Úrban! Azaz, ha megmaradok mellette, benne, el nem hagyván Őt. Az engedelmességnek nagy a jutalma: ez a mindenekfelett való bizonyosság, s Istennek minden értelmet felülhaladó békessége. – És tudhatom, hogy az igazságban járok!
E – „Felele Jézus: Az én országom nem e világból való.” (Jn 18,36a)
A Jézus országa, királysága nem e világból való. Nem mentesíti azonban ezzel az Övéit e világi feladataik teljesítése alól: nem veszi ki őket ebből a világból, de annak irányító hatalma, a gonosz helyett új, mennyei világ törvényszerűsége alá helyezi gyermekeit, alattvalóit. Minden Néki meghódolt élettel egy darab száll le, és valósul meg az Ő országából. Éppen ez által tölthetik be e világi rendeltetésüket. – „Ebben a világban, de nem ebből a világból!”
