06-18 Zsolt 13

június 18.

25. hét igéje

„Hát nem parancsoltam-e meg neked, hogy légy bátor és erős? Ne félj és ne rettegj, mert veled lesz az Úr, a te Istened mindenben, amiben jársz.” (Józs 1,9)

Első éves teológus hallgató vagyok a Budapesti Károli Egyetemen. Jártam rövid ideig a Debreceni Egyetem Vegyészmérnöki szakára is, miután Miskolcon a Lévay József Református Gimnáziumban végeztem. Ez a fenti ige, amit választottam, végigkísérte az eddigi életemet minden iskolámban, munkahelyemen, élethelyzetemben. Akár könnyű, akár nehéz időszakom volt, akár a helyemen voltam, akár nem, Isten egy pillanatra sem vonta meg jelenlétét és támogatását tőlem.

Tokodi Konrád Zoltán

 

„Nézz rám, felelj nekem, Uram Istenem! Világosítsd meg a szememet, hogy halálra ne szenderüljek.” (4. v.)

 A 13. zsoltárral elkezdve ezen a héten az ige végig fog vezetni minket azon az úton, hogy milyen változás áll be az ember életében, ha Istennel találkozik. Ennek kezdete, amikor az Úr elveszi a vakságunkat. Ahogy olvastuk is, Dávid teljes szívéből kéri az Urat, hogy szabadítsa meg ellenségeitől, és hogy nyissa fel szemeit. Tudja, hogy erre van leginkább szüksége. Nekünk mi szól ebből? Ez a zsoltár egyenesen Krisztusra mutat! Krisztus szuverén hatalmáról szól, hogy megnyithatja a szemünket, ugyanis itt kezdődik el minden. Amikor Krisztus megnyitja a szemünket, képesek leszünk látni Őt, kapcsolatba lépni Vele, és cselekedni az akaratát. Ez a szemek megnyílása… ha látom a golgotai keresztet, melyen a Menny Királya halt, meglelem az üdvösséget. Meglelem Istent. Csak ott. Amikor meglátom, akkor szabadulok meg az ellenségemtől is: a haláltól, a bűneim büntetésétől.  Így már nem alszom el a halálra. Kérjük hát mi is Istent: nyissa meg a szemünket a keresztre, hogy lássuk Őt, és elkezdhessük küldetésünket!

Ajánlott igeszakasz: Mk 10,46–52; Péld 20,12
http://www.parokia.hu/bible/