01-12 5Móz 1,34–46

január 12.

„De gyermekeitek, akikről azt mondtátok, hogy prédára jutnak, és fiaitok, akik ma még nem tudják, mi a jó és mi a rossz, ők bemennek majd oda, mert nekik adom azt, ők veszik birtokba.  (39. v.)

Az elkeseredett zúgolódás az Úr haragját hívta ki, s ennek a következménye lett a negyvenéves pusztai tartózkodásra való kárhoztatás, míg csak ki nem hal ez a hitetlen nemzedék. Még Mózes is belekerül ennek az ítéletnek a körébe, bár ez az ítélet egy más esemény kapcsán érte Mózest. A kihalásra ítélt nemzedékkel együtt Mózesnek is át kellett adnia a helyét az új generáció új vezetőjének. (Jub.Komm). Isten önmagát új oldaláról ismerteti meg népével. A nép rosszat gondolt róla, de Neki volt eszköze azt jóra fordítani. Milyen sokszor ismétlődik meg ez ma is Isten népével, a lelki Izráellel. Itt csendülnek vissza József testvéreihez intézett szavai: „Ti gonoszt gondoltatok én ellenem, de Isten azt jóra gondolta fordítani,…” (1Móz. 50,20. Isten ma sem szűkölködik eszközökben, hogy az ő népének rossz döntéseit vagy az ellenük elkövetett támadásokat csupán szeretetéből javukra fordítsa. A nehéz körülmények kihozzák övéi szívéből a zúgolódást, de Isten kezében van a jövő és az új kezdet. Ahol az ember a végét látja a dolgoknak, Istennél ott a kezdet és a csodálatos kibontakozás: „…ti a pogányok keze által felszegeztétek és megöltétek. De őt az Isten, miután feloldotta a halál fájdalmait, feltámasztotta, mivel lehetetlen volt, hogy a halál fogva tartsa őt” (ApCsel 2,24).

Ajánlott igeszakasz: Jóel 3,1–5
http://www.parokia.hu/bible/